Officetotal

Az alperes, nevezzük Pista bácsinak, egyéni vállalkozó volt. A családi háza melletti kis pékségben sütötte a kiflit, zsemlét, kenyeret. Arra gondolt, hogy jövedelmét növelhetné, ha az értékesítésből származó haszon is nála maradna. Ehhez azonban egy kis üzletet kellett építenie. A hely rendelkezésre állt, de az üzlet kialakításához szükséges tőkét – 10,000,000 forintot - kölcsönből kívánta előteremteni. A bankok azonban nem találták megalapozottnak az üzleti tervben leírt bevételt, és nem adtak hitelt.

Az alperes ekkor egy “pénzügyi vállalkozóhoz ” – nevezzük az egyszerűség kedvéért vállalkozónak - fordult, aki igen kedvező feltételekkel kínált hitelt. A kamat mérsékelt volt, évi 12%. Ráadásul a pék családi házára bejegyzett vételi opciót is megfelelő biztosítéknak tekintette. Mindössze annyi volt a kikötés, hogy a hitel összege ne 10,000,000 forint, hanem 20,000,000 forint legyen. Ekkora összeget, már ilyen csekély kamatra is érdemes kihelyezni. Mivel a péknek csak 10,000,000 forintra volt szüksége, azt tanácsolta, hogy a fennmaradó összeget maga a pék is adja kölcsön. A vállalkozó ajánlott is valakit, akinek éppen ekkora kölcsönre van szüksége, és akár évi 20%-os kamatot is szívesen fizetne. Ki tudna ilyen kedvező ajánlatnak ellenállni? A szerződés tehát megköttetett. Mind a kettő. Az első szerződésben a vállalkozó kölcsönad 20,000,000 forintot, és bejegyeztet ilyen értékben vételi opciót Pista bácsi házára. A szerződésben nem esik róla szó, hogy Pista bácsi háza valójában 40,000,000 forintot ér. A másik szerződésben Pista bácsi kölcsönad Valaki úrnak 10,000,000 forintot évi 20%-os kamatra, minden biztosíték nélkül (!), amit Valaki úr egy év leteltével egy összegben, kamatostul visszafizet. . Pista bácsi Valaki úrról egyébként itt hall utoljára. Valaki úr megadott elérhetőségei nem bizonyulnak valósnak. Az egy év letelik. Pista bácsi bajban van. A 10,000,000 forintot még csak vissza tudná fizetni, a felvett 20,000,000 forintot viszont nem. Vállalkozó az első eredménytelen felszólítást követően él vásárlási jogával, bejegyezteti a tulajdonos váltást, a házat végrehajtási eljárás keretében kiürítteti és azon nyomban eladja 18,000,000 forintért. Pista bácsi úgy érzi, hogy rászedték, kiforgatták vagyonából. Bírósághoz fordul. Vállalkozó azonban nehezen támadható. Ő nem uzsorás. Ki merné azt állítani a 200-400%-os THM-ek világában, hogy az évi 12%-os kamat magas. Ráadásul Pista Bácsi nem is volt szorult helyzetben. A kölcsönt vállalkozása fejlesztéséhez igényelte. Vállalkozó arról igazán nem tehet, hogy Valaki úr eltűnt. Nem az ő feladata, hogy nyomozzon utána. Elég baj neki, hogy ő maga is veszített az ügyleten, hiszen a fedezetként szolgáló ingatlant csak 18,000,000 forintért tudta értékesíteni. Mondhatnánk persze, hogy egy szakértői véleménnyel könnyedén bizonyítható, hogy a ház valós értéke ennek az összegnek legalább a duplája. Az ügyben kiadott szakértői vélemény a hosszas számításokat követően ekképp összegez: az ingatlan valós piaci ára az az összeg, amennyiért az ingatlan vevőre talál.