Officetotal

A polgári jogban, különösen a szerződések jogában nagy szerepe van a felek szabad akaratának.  A felek a gyakorlati életben élnek is ezzel a szabadsággal, és a szerződéseket a legkülönfélébb elnevezésekkel illetik.

 A sok elnevezés azonban a legtöbb esetben két típust takar, a megbízást, és a vállalkozási szerződést – illetve annak valamely típusát.  Az is előfordul, hogy a két szerződés típus elemeit következetlenül összekeverve kötnek szerződést a felek.   Ez kicsit bizonytalan jogi helyzetet jelent, hiszen a két típus egyébként jól elkülöníthető egymástól.  Miért fontos a két szerződéstípust elkülöníteni?  Ha a szerződésszerű teljesítést kell megvizsgálnunk, akkor a szerződés típusát is figyelembe kell vennünk.  Van olyan megközelítés mely szerint a megbízást elsősorban szellemi, a vállalkozási szerződést pedig fizikai tevékenységre kötik.  Ez, bár ad némi eligazítást, mint a későbbiekben látjuk mégis nagyon pontatlan.

 Meghatározás

 Kiindulásként vizsgáljuk meg a két szerződés meghatározását a Polgári Törvénykönyv szövege alapján:

 Megbízás:

 Ptk.474. § (1) Megbízási szerződés alapján a megbízott köteles a rábízott ügyet ellátni.

(2) A megbízást a megbízó utasításai szerint és érdekének megfelelően kell teljesíteni.

A felek kölcsönös akaratát fejezi ki.  A gyakorlatban többnyire egy ajánlatról, illetve annak a másik fél általi elfogadásáról beszélhetünk.  Sokan nem is gondolják, hogy amennyiben szerződés kötésére ajánlatot tesznek, akkor ajánlatukhoz kötve vannak.

 A kötöttség az ajánlat megtételekor korlátozható, vagy akár ki is zárható.  Ugyan kinek ne lenne ismerős a  mondat, miszerint valamely hirdetésben közölt információ tájékoztató jellegű, és nem minősül a Ptk.211. § szerinti ajánlattételnek.  Különösen fontos az ajánlattételi kötöttség, vagy annak kizárása egyértelmű legyen a szerződő felek között, hiszen egyre gyakoribb, hogy a felek szerződéses akaratukat nem egyidejűleg teszik meg, az ajánlat megtétele, illetve annak elfogadása térben és időben elválik egymástól.  A távollévők között kötött szerződésekre vonatkozóan a 17/1999. (II. 5.) Korm. rendelet speciális szabályokat tartalmaz.