Officetotal

A felek kölcsönös akaratát fejezi ki.  A gyakorlatban többnyire egy ajánlatról, illetve annak a másik fél általi elfogadásáról beszélhetünk.  Sokan nem is gondolják, hogy amennyiben szerződés kötésére ajánlatot tesznek, akkor ajánlatukhoz kötve vannak.

 A kötöttség az ajánlat megtételekor korlátozható, vagy akár ki is zárható.  Ugyan kinek ne lenne ismerős a  mondat, miszerint valamely hirdetésben közölt információ tájékoztató jellegű, és nem minősül a Ptk.211. § szerinti ajánlattételnek.  Különösen fontos az ajánlattételi kötöttség, vagy annak kizárása egyértelmű legyen a szerződő felek között, hiszen egyre gyakoribb, hogy a felek szerződéses akaratukat nem egyidejűleg teszik meg, az ajánlat megtétele, illetve annak elfogadása térben és időben elválik egymástól.  A távollévők között kötött szerződésekre vonatkozóan a 17/1999. (II. 5.) Korm. rendelet speciális szabályokat tartalmaz. 

Ajánlattételi kötöttség

 Főszabályként az ajánlattételi kötöttség ideje az ajánlattétel formájához igazodik.

Jelenlevők között vagy telefonon tett ajánlat esetében az ajánlati kötöttség megszűnik, ha a másik az ajánlatot nyomban el nem fogadja.

Kicsit bonyolultabb a helyzet távollévőnek tett ajánlat esetében.  Itt az ajánlati kötöttség annak az időnek elteltével szűnik meg, amelyen belül az ajánlattevő – tekintettel az ajánlatban megjelölt szolgáltatás jellegére és az ajánlat elküldésének módjára – a válasz megérkezését rendes körülmények között várhatta.  A fő vezérlőelv tehát az ésszerűség.

Jogszabály az ajánlattételi kötöttség idejére vonatkozóan eltérő szabályokat is meghatározhat.  A főszabályként meghatározott feltételektől a felek közös megállapodásuk alapján is eltérhetnek.

 Mikor és hol

 Amennyiben a felek együttesen jelen vannak, a szerződés abban az időpontban jön létre, amikor az ajánlatot elfogadják, távollevők között pedig akkor, amikor az elfogadó nyilatkozat az ajánlattevőhöz megérkezik.

A szerződés létrejöttének helye az ajánlattevő lakóhelyéhez, illetve székhelyéhez igazodik.

 Módosítás, visszavonás

 Az ajánlat megküldése nem jelenti azonban, hogy azt ne lehetne visszavonni, vagy módosítani.  A még nem hatályosult nyilatkozat visszavonható.  Ennek feltétele, hogy a visszavonó nyilatkozatnak legkésőbb a visszavont nyilatkozattal egy időben kell a másik félhez érkeznie, illetőleg tudomására jutnia.

Előfordulhat, hogy az ajánlatot a másik fél elfogadja, de annak tartalmát módosítja. Az ajánlattól eltérő tartalmú elfogadást új ajánlatnak kell tekinteni, tehát bizonyos értelemben felcserélődnek a szerepek: az eredeti ajánlattevő az új, módosított ajánlat címzettje.

 Ajánlattételi kötöttség gazdálkodó szervezetek közötti kapcsolatban

 Nagyobb szabadságot biztosít a feleknek a törvény abban az esetben ha mindkét fél gazdálkodó szervezet.  Ebben az esetben az ellenszolgáltatást (vételár, díj) vállaló fél a nyilatkozatát a szerződés létrejöttéig visszavonhatja, a másik fél költségeit azonban meg kell térítenie.

Ha az elfogadó idejében megtett nyilatkozata az ajánlattevőhöz elkésve érkezik, az ajánlattevő köteles a másik felet haladéktalanul értesíteni arról, hogy a szerződés nem jött létre. Ha ezt elmulasztja, a szerződés létrejön.

 Függő jogi helyzet

 A gyakorlatban előfordul, hogy a szerződés létrejöttéhez harmadik személy beleegyezése vagy hatósági jóváhagyás szükséges.   Ennek megtörténtéig a szerződés nem jön létre, de a felek nyilatkozatukhoz kötve vannak. Tehát, bár nem kezdik meg a teljesítést, nem tanúsíthatnak olyan magatartást, ami a későbbi teljesítést megakadályozná.  Kötöttségétől bármelyik fél szabadul, ha az általa a másik féllel közölt megfelelő határidőn belül a harmadik személy a beleegyezés, illetőleg a hatóság a jóváhagyás felől nem nyilatkozik.

A beleegyezés, illetőleg a jóváhagyás megtörténtével a szerződés – ha jogszabály kivételt nem tesz – megkötésének időpontjától kezdődő hatállyal jön létre.

Beleegyezés, illetőleg jóváhagyás hiányában a szerződésre az érvénytelenség jogkövetkezményeit kell alkalmazni.

 Megjelent a Bautrend 2008. szeptemberi számában